Nyírbogát nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 3334 fő
Terület: 55.36 km²
Népsűrűség: 60,22 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 42

Fekvése

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen; vasúton: a Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka vonalon. Nyírbátortól 6 km.-re, Nyírgelsétől 7 km.-re, Nyíregyházától 38 km.-re és Debrecentől 43 km.-re található.

Nevének eredete

Nyírbogát neve személynévi eredetű,azt az Árpád-kor-ban élt Bogát vezér-ről vette. Nevének Nyír előtagja a tájegységre utal.

Története

A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.

Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.

1400-as évek elején Bogáti Fülöp-nek és fiának birtoka.

1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben mint királyi adományt mégis visszaadott.

1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település.

1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.

1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.

1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.

1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt igy a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és szűcs családok.

1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.

1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.

Nevezetességei

Református templom - 1823-1826 között épült, Szent György tiszteletére avatták fel.
Bogáthy-kúria - 1890-ben épült, jelenleg étterem működik benne.

Következő községek

További községek